Vajon idősebbek lettünk csak, vagy valódi “felnőttek”?

Beszéltünk már arról, mi a háttere, mozgatórugója annak, hogy elkezdjük elveszíteni az irányítást az életünk felett, és egyre gyakrabban vesztes, áldozati szerepben találjuk magunkat.

Mielőtt tovább olvasol, javaslom, hogy előbb olvass bele ebbe az írásomba, aztán gyere vissza, és folytasd tovább: katt ide

OKÉ, valahol egyszer, valami elkezdett összetörni, aminek következtében már nem látjuk olyan szépnek  a világot, már nem tudunk hinni és bízni magunkban, mintha elérhetetlen vágyakat kergetnénk, ahonnan mindig csak még csúnyábban visszaesünk, és nem azt kapjuk, amire vágyunk, amire számítottunk.

Egyszer még volt, az az OTT, az az igazán tökéletes és kerek hely, ahol hittünk magunkban és akartunk teljes életet élni.

Hogyan találjunk oda vissza? Hol van a bizonyos hely?

Bárkit győzködni arról, hogy létezik, meddő erőfeszítés lenne, úgyhogy nem fogok.

De ha úgy döntöttél, hogy meguntad már a vesztes szerepet, és jobb életet akarsz magadnak, megmutatom  az oda vezető utat.

Mielőtt belevágnánk, van néhány hírem, kezdjük a rosszabbakkal:

  • A munkát nem fogja elvégezni helyetted senki. Nincsen trükk, sem csodás technika, nem árulok titkokat, melyekkel egy csapásra a helyére kerül minden. Nem próbálom elhitetni veled, hogy különleges vagyok, szuper egészséges, sikeres, gazdag és minden álmom valóra váltottam.
  • Viszonylag gyorsan látsz majd kezdeti, kisebb eredményeket, de ahhoz, hogy magabiztosan képessé válj kézben tartani az életed, és eljuss oda, hogy azt kapd, amire vágysz, kitartónak kell lenned. Az ilyesmi nem történik egy hétvégi kurzus alatt, még csak nem is néhány hét alatt. Az útról írok, amit bejáruk és a célhoz, ami felé TARTUNK.

Azért vannak jó hírek is:

  • Nem kell hozzá hinned semmiben és senkiben, egyedül ÖNMAGADBAN.
  • Nincs beavattatás, különleges képességek fejlesztése. Tökéletesen képes rá mindenki, azaz te is, így most, ahogy vagy.
  • Nem kerül semmibe. Már úgy értem nekem nem kell fizetned érte. Minden erőfeszítést, amit majd teszel, kizárólag saját magadért teszed, és annyit szánsz magadra, amennyit jónak látsz.
  • Bárhol, bármikor elvégezhető, és egyedül te szabályozod a tempót, milyen gyorsan akarsz haladni.

Szóval, hol van az a hely, ahova vissza akarsz találni?

A válasz roppant egyszerű: benned. Valahol az éned mélyén. Elbújt. Elrejtőzött, mikor az első sérülések és csalódások megtalálták.

Egy képet fogunk használni a könnyebb érthetőség kedvéért:

Képzeld el, amikor megszülettél: csecsemőként gyönyörű voltál még és ártatlan, és egy csodálatos világra számítottál. Egy olyan helyre készültél, ahol jól bánnak veled, fantasztikus kalandokra, melegségre, bőségre…stb. Aztán jöttek az első pofonok, igazságtalanság, csalódás, fájdalom, betegségek, félelem…És egyre riadtabb lettél. Basszus, hova kerültem! Nem erről volt szó!

Valahogy újra kellett fogalmaznod a dolgokat. Akklimatizálódni. És elkezdted elhitetni magaddal, hogy meg kell változnod., mert különben képtelen leszel túlélni.

A zavarodottságodhoz jó eséllyel nem segítséget kaptál, hanem a felnőttek jól elmagyarázták neked, hogy ilyen a világ, meg kell szokni, ez van, és jobb lesz, ha nem éled bele magad, hogy ez valaha más lesz.

Elkezdted magára hagyni a benned élő gyermeket, egyre gyakrabban, egyre hosszabban.

Azt hitted, lassanként végre felnőtt lettél, és innen már minden könnyebb lesz, de vajon milyen felnőtt lettél?

Szépnek látod magad? Erősnek érzed magad? Világosan tudod, mit akarsz, célokat tűzöl ki, amiket el is érsz? Bátor vagy és sikeres? Szabadon és magabiztosan irányítod az életed?

Vajon hol rontottuk el?

Vajon odaadtuk vagy elvették tőlünk?

Talán mindegy is, ami biztos: hogy valamit út közben elvesztettünk!

A hitünket önmagunkban, a többiekben, a világban, az álmainkat, a magabiztosságunkat, a bátorságunkat, az erőnket. Elvesztettük az EGÉSZ-ségünket, fizikai, szellemi és lelki értelemben is.

 

Hogyan találjunk oda vissza?

A ránk váró feladat alapvetően két részre osztható:

  1. Belső munka. Tiszta vizet öntünk a poharunkba: betekintést nyerünk a saját történetünkbe. Honnan indultunk, milyen hatások értek minket, min szeretnénk változtatni, és hova akarunk eljutni. A felszínre hozzuk  énünk elrejtőzött részét, és visszanyerjük az erőnket. E nélkül a belső munka nélkül belevágni a külső munkába nagyjából ahhoz lenne hasonlítható, mintha úgy akarnánk autóversenyt nyerni, hogy zsebre tesszük a slusszkulcsot és nekiállunk az autót hátulról tolni.
  2. Külső munka. Ahogy bent elkezd összeállni a kép, és egyre kerekebb lesz minden, úgy változik majd a külvilággal, a körülöttünk élő emberekkel való kapcsolatunk is. Megtanulunk másként megnyilvánulni, máshogy viszonyulni, és következésképp más tapasztalatok érnek minket.

Látod, nincsenek titkok, mondhatnám az egész “kiábrándítóan” egyszerű.

A csodálatos magyar nyelv így hívja: EGÉSZSÉG. Azaz teljes, kerek, más néven egyensúlyban van.

Bárki, aki azt állítja neked, hogy a pénzedért elárul valami csodát, valami titkosat, amitől gyorsan eljutsz a céljaidhoz, becsap, vagy inkább visszaél vele, hogy be akarod csapni saját magadat.

Ha éveken keresztül nem mozogtál eleget és össze-vissza ettél minden vackot, nem fogsz tudni hirtelen lefogyni. Csak úgy, hogy amilyen gyorsan lementek a kilóid, ugyan olyan gyorsan jön majd vissza kétszer annyi. Igazán működőképes, tartós változások eléréséhez kitartó munkára lesz szükséged az életed megannyi területén: az EGÉSZEN.

Itt mindjárt le is szoktunk lohadni, mert már annyira szeretnénk jobb életet, de azért nem kell a dugába dőlni! Már az első kisebb sikerek is komoly változásokat hoznak, és garantáltan fogod élvezni.

Felnőtté fogunk válni!

Nem olyanokká, akik egy összezavarodott, elbizonytalanodott, negatív érzelmeket cipelő gyermeket rejtegetnek.

Hanem olyanokká, akik kézen fogták a gyermeket, és bejártak vele sok-sok kalandot. Akik megtanultak felállni, tovább menni. Akik megértették, hogy azoktól a bizonyos törésektől, veszteségektől nem gyengébbek lettek, hanem erősebbek, és nem lemondtak magukról, hanem a negatív tapasztalások által jobban megértették kik  ők, mit akarnak és hova tartanak.

És ahogy válunk egyre felnőttebbé, úgy leszünk egyre képesebbek az utódainkat is igazi felnőtté nevelni, felnőtté segíteni.

Így születik majd valódi felnőttekből egészséges és erős közösség, család, nemzet, ország, emberiség, egy új világ.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .